Legutóbbi cikkünkben bemutattuk a két legkedveltebb szekszárdi túraútvonal közül a Benedek tanösvényt. Most a Parásztai tanösvény van soron, amely szintén népszerű kiránduló-útvonal, mind a helyi lakosok, mind a Szekszárdra látogatók számára!

 

A tanösvény kiindulási pontja a Parásztai buszforduló megállójában elhelyezett térkép. Innen keletre – a város felé- kb. 200 m gyaloglás után fordulhatunk balra a túrázók, a hegy felé a jeleket követve.

 

Löszmélyút a pincénél

A túraútvonal a löszfalak mellett, végig a pincéken és szőlőkön át, a Faddi tetőn keresztül vezet végig. Séta közben megcsodálhatjuk a szekszárdi táj szépségeit és a lankás szőlődombokat.

A lösz szó egy Rajna-melléki népies kifejezésből, a „loss” szóból ered. A lösz a szél, a csapadék, valamint a növényzet működésének következtében jött létre. A napsütötte löszdombok kedvező feltételeit már az ókori rómaiak is felismerték, így attól fogva tekintenek rá úgy, mint a szőlőművelés és a bortermelés egyik legkedvezőbb talajára. Mindemellett régóta használják homok bányászatra, illetve pincék és barlanglakások kialakítására, hiszen egy-egy ilyen löszfal akár a 10 métert is képes elérni. Ezek a falak egész évben 13-14 Celsius-fokot képesek biztosítani a benne tárolt bor számára, ami egy kedvező hőmérséklet.

 

Szőlő és a bor

A szekszárdi bor nem véletlenül olyan híresen jó: a bortermelés mesterségét az itteniek már nagyon régen kitanulták. Egyik leghíresebb fajtája a kadarka, amelyről már Liszt Ferenc is jó véleménnyel volt. A 19. század egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője egy szekszárdi látogatása során ismerkedett meg ezzel a remek borral, és annyira elnyerte a tetszését, hogy küldött belőle IX. Pius Pápának is.

A szekszárdi szőlőket eleinte alacsonyművelésben termesztették, majd a 20. században egyre inkább magasművelésben kezdtek el dolgozni a szőlőkben.

 

Faddi erdő

Mivel a szekszárdi dombok területét leginkább erdő borítja, nem véletlen, hogy a Parásztai tanösvény útja is éppen ide vezet. A Faddi erdő kiválóan alkalmas arra, hogy a tanösvényen keresztül megismerjük az itt magasodó fafajtákat: a cseres tölgyeseket, a molyhos tölgyeseket, a gyertyános bükkösöket és tölgyeseket. Az erdő legszebb része a Sötétvölgy, amely egyben Természetvédelmi Terület is.

Mindemellett számos állatfajjal találkozhatunk az út során, így például a gyurgyalaggal, amely egy színpompás kismadár.

Csontos szurdik

Lassan az út végéhez közeledünk, és már nem vagyunk messze a kiindulóponttól. Az utolsó szakaszon, mindössze 150 méteren találunk egy beugrót, amely a Csontos szurdik névre hallgat. Elnevezését a 2 méteres löszfalakból kiálló állatcsontoktól kapta, de gyakran találhatunk itt embercsontokat is, ami azt jelenti, hogy a terület egykor temető volt. Mivel ez egy feltáratlan lelet, ezért az arra túrázók figyelmét mindig felhívják, hogy ne rongálják a területet, és ne tegyenek kárt a partfalban és a csontokban!

 

Ha Ön nem szekszárdi, és szeretné családjával, barátaival megtenni a Parásztai tanösvényt, szálljon meg a Szép Kert Vendégházban, ahol kedvező áron foglalhat szobákat!

 

A szekszárdi túra további részleteiről és a részletes térképről itt tájékozódhat:

http://www.szekszard.hu/programajanlo